Nagyon sok pénz juthat a magyar gazdáknak.

Az Európai Bizottság által elfogadott magyar vidékfejlesztési program keretében, 2020-ig 1300 milliárd forintot lehet vidékfejlesztésre fordítani. Ennek négyötödéhez csak a mikro-, kis- és középvállalkozások juthatnak hozzá, az összefogást azonban plusztámogatással díjazzák.

Vidékfejlesztésre az elmúlt harminc év legnagyobb keretösszege áll rendelkezésre, miután Brüsszel jóváhagyta az 1300 milliárd forint keretösszegű magyar program támogatását – jelentett be tegnap Győrben Simon Róbert Balázs miniszteri biztos. A program a mikro-, kis- és középvállalkozások, családi gazdaságok kiemelt fejlesztését helyezi a középpontba, a beruházási források 80 százalékát ezek a vállalkozások fogják kapni.

A keretből 190 milliárd forint jut az agrár-környezetgazdálkodási programra – ebben a nagyüzemek támogatásai méretükkel fordítottan arányosan csökkennek –, míg az ökogazdáknak 60 milliárd forintos támogatást terveztek. Összesen 75 milliárd forintot használhatnak fel a piaci szereplők az állattenyésztő telepek modernizációjára, illetve újak létesítésére, s az állattenyésztéshez szükséges gépek beszerzésére. További 72 milliárdot a kertészeti ágazatnak különítettek el, ültetvények, üvegházas kertészet létesítésére, s a meglévő kertészetek technológiai korszerűsítésére, például az öntözött területek növelését célzó új beruházások támogatására.

Mire mennyi jut?
A kisméretű terménytárolók és -szárítók fejlesztésére 20 milliárd, az erdőgazdálkodásra 100 milliárd forint jut. Több mint 17 milliárd forint segíti a kistermelők piacra jutási lehetőségeit segítő tematikus alprogramot, a rövid ellátási láncok szervezését. A védett, őshonos és veszélyeztetett állatfajták genetikájának megőrzésére 18 milliárd, míg a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatásokra 27 milliárd forintot szánnak. További, mintegy 800 milliárd forint áll majd rendelkezésre a mezőgazdasági termelés és feldolgozás támogatására, ebből 200 milliárd forint jut a kis- és közepes élelmiszer-ipari vállalkozásoknak, illetve birtokmérettől függetlenül a mezőgazdasági üzemeknek.

A vidéki önkormányzatoknak is számos fejlesztési forrás nyílik, például a külterületi utak felújítására, helyi termelői piac kiépítésére, épületek energetikai korszerűsítésére. A vidéki térségek – a 10 ezer fő alatti települések, illetve tanyás városok – fejlesztésére 214 milliárd forintot különítettek el, ebből 86 milliárd szolgálja a kistelepülések kisebb infrastruktúrafejlesztéseit, például a szennyvízkezelést, a multifunkciós közösségi terek kialakításával az alapszolgáltatások bővítését.